Milyen tényezők befolyásolják az épület vakolóhabarcs tartósságát? Hogyan lehet javítani?
A vakolóhabarcs tartóssága fontos szerepet játszik az épület minőségében. A gipszhabarcs építésének fő problémái közé tartozik a por, a repedés és az üres dob. Az épület vakolóhabarcs tartósságának javítása érdekében mélyen elemezni kell a vakolóhabarcs minőségét befolyásoló tényezőket, és hatékony megoldásokat kell előterjeszteni.
Az építőipar fejlődésével nagyobb figyelmet fordítottak a cementbetonszerkezet tartósságára. A jelenlegi helyzetre való tekintettel az építőipari habarcs fogyasztása hazánk teljes cementtermelésének egyharmada, de az építési habarcs tartósságában számos rejtett probléma merül fel, amelyek számos minőségi problémához vezetnek, beleértve a leeső port, a repedést és az emptrumot.
01Az épületvakorhagyasztó tartósságát befolyásoló tényezők elemzése
1.1 A gipszhabarcs por leesésének okának elemzése
A nedves habarcs sűrűségét az építési habarcs levegőtartalmának ábrázolására használják, és a cementhomok tömegarányát használják a habarcs cementtartalmának ábrázolására. A nedves habarcs sűrűsége és a habarcs nyomószilárdsága közötti kapcsolatot az 1. ábra mutatja.
A habarcs minősége és a habarcs nyomószilárdsága közötti kapcsolatot a 2. ábra mutatja be.
Amint az a 2. ábrából látható, a habarcs sűrűségének csökkenésével a habarcs nyomószilárdsága fokozatosan csökken. Ezen a jelenségen keresztül azt mutatja, hogy minden tonna száraz habarcs biztosíthatja a 250 kg-os cement mennyiségét, míg egy bizonyos mennyiségű légbevonó anyag hozzáadása javíthatja a habarcs építési teljesítményét, biztosíthatja, hogy a habarcsnak bizonyos szilárdsága legyen. A habarcs homok minősége is befolyásolja a habarcs tartósságát. A habarcs nyomószilárdsága csökken, ha a cement és a habarcs homoktömegének aránya nő. Jelenleg a gipszhabarcs keverésének területe még nem alakított ki mennyiségi követelményeket, az építőipari személyzet építési technológiájának műszaki indexei is befolyásolják a habarcs és a gipszhabarcs tartósságát a nagy terület rendereléséhez, de néhány a mérnöki építésben az építőiparban az építőipari személyzet csak nagy jelentőséget tulajdonít az építési projektek teljesítményének és üzemanyag-takarékosságának, főként a homokparaméterek növelésével az építési teljesítmény növelése érdekében, de az eredmények a homok szilárdságának csökkenéséhez vezetnek .
1.2 A gipszhabarccs repedésének oka
A tiszta cementhabarcshoz képest a gyár cementhabarcsának cementtartalma alacsony. Sok gyár a cement helyett pernyet használ, ami nemcsak csökkenti a habarcs sűrűségét, hanem csökkenti a habarcs nyomószilárdságát is. Az optimalizált habarcsban használt pernye nagy része módosított pernye, amely nemcsak javíthatja a pernye reakcióképességét, hanem javíthatja a habarcs szilárdságát is. Az optimalizált habarcs szilárdsága azonban nyilvánvalóan csökken a levegőbevonó szer beépítése miatt. A habarcs zsugorodási sebességét a kikeményedési idő is befolyásolja. Általánosságban elmondható, hogy a szabad zsugorodó habarcs nem reped, de ha a habarcsot korlátozzák, akkor a megfelelő szakítófeszültséget eredményezi, amikor a szakítószilárdság meghaladja a habarcs szakítószilárdságát, repedést eredményez.
02 Az épület vakolóhabarcs tartósságának növelésére irányuló fő stratégiák elemzése
2.1 Erősítse meg a habarcs szilárdsági fokozatának ellenőrzését
Az épület vakolathabarcs tartósságának javítása érdekében a habarcs szilárdsági minőségét a jó építési teljesítmény alapján kell szabályozni, és a habarcs zsugorodási sebességét és rugalmas modulusát egyszerre kell szabályozni. Az alacsonyabb habarcsszilárdság porcsökkenéshez vezet. Ha a habarcs szilárdsága túl magas, a habarcs zsugorodási sebessége és rugalmas modulusa megnő, ami repedési jelenséget eredményez. Tekintettel erre a helyzetre, a habarcs szilárdságát megfelelően ellenőrizni kell. Az építés során a beltéri habarcs szilárdsági szintjét M5-re kell szabályozni, a kültéri habarcsét pedig M10-re kell szabályozni, hogy megfeleljen a mérnöki építés tényleges követelményeinek.
2.2 A vakolóhabarcs építőanyagok ellenőrzésének megerősítése
Az épület vakolathabarcs tartósságának növelése érdekében az építőanyagok ellenőrzése a kulcs. Először is, csökkenteni kell a tiszta cement mennyiségét, és ásványi keveréket kell használni a habarcs zsugorodási szilárdságának ilyen módon történő csökkentésére, hogy csökkentsük a habarcs szexuális modelljét. Ezenkívül növelhető a cementált anyag gipsztartalma, csökkentve a zsugorodást a víz elpárolgása miatt a kémiai tágulási hatás révén. A vakolóhabarcsnak hozzá kell adnia néhány vízmegtartó anyagot is, mivel a vakolóhabarcs használata az összeadás módjának vékony rétege, maga a habarcs és a környező környezet érintkezési területe nagyobb, ami azt eredményezi, hogy a habarcs nedvessége könnyen elveszik. A vízmegtartó anyagok használata lelassíthatja a habarcs vízveszteségének sebességét, nagy mennyiségű vizet biztosíthat a cementtartalmú anyagok vízreakciójához, majd biztosíthatja a habarcs normál szilárdságát.
2.3 Használjon légbeömlő anyagot a habarcs rugalmas modulusának csökkentésére
A gipszhabarcsnak hozzá kell adnia egy bizonyos mennyiségű levegőbevonó anyagot, amelyet használnak,
a levegőbevonó szer használata jelentősen csökkentheti a habarcs rugalmas modulusát. Ha a zsugorodási sebesség egyidejűleg a habarcsréteg és a talaj a hőmérséklet és a páratartalom változása között nyírási feszültséget és rugalmas modulust eredményezhet, ami kis, ugyanakkor a habarcs és a gyökerek közötti kötési szilárdságnak felel meg, és csökkenti a tapadási elégtelenség valószínűségét, így biztosítva, hogy a habarcsréteg tartóssága megfeleljen az építési követelményeknek.
03 következtetés
Összefoglalva, a habarcs tartósságának javításának kulcsa a habarcs szilárdságának ellenőrzése, valamint a habarcs rugalmas modulusának és zsugorodási sebességének ellenőrzése annak biztosítása érdekében, hogy a vakolóhabarcs minősége megfeleljen az építési követelményeknek és az épület minősége megfeleljen a követelményeknek.